A görényes nő

Lesötétített lakásba érkeztem és a látványtól földbe gyökerezett a lábam.

Egy kábé 160 centi magas és 170 centi széles, meghatározhatatlan korú nőstény fogadott, lenge malaclopóban - no persze ilyen alkatra nem is gyártanak ruhát, maximum a zsákgyárban. Azonnal a pénzt kérte.
A kaland kedvéért maradtam a sötét, levegőtlen szobában, amit a szeretetmasszázsos guruljnudli egy görénnyel osztott meg. Nem vicc, egy ketrecben valóban a kedves kis rágcsáló lakott, de legalább nem volt büdös.
Nem úgy mint a gazdája, aki miután levetkőztem és lefeküdtem egy nyomorúságos pamlagra, anyaszült meztelenül türemkedett be a szobába. A muffját a csüngő hasa eltakarta, szerencsére, mert tán el is hányom magam, ha meglátom.
Nekikezdett valami nehéz szagú krémmel kencélni, közben félig rámfolyt a szűk kanapén.

Egyszer csak zacskó zörgését hallottam.

- Mit csinálsz??? - kérdeztem rémülten?
- Megmasszírozom a prosztatádat, hátha feláll végre a farkad - mondta fenyegetően.

Micsoda, hogy nejlonzacskóval a kezén benyúljon a kipufogómba ez a fehérjehalmaz? Szó sem lehet róla. Megkértem szegényt, hengeredjen le rólam, nem kérek többet a szolgáltatásából.
- Akkor ne csináljam???? - reccsent rám nagyon barátságtalanul.
- Ne csináld, kérlek! - mondtam remegő hangon.

A Flórián tér éke így aztán arrébb tirhult én pedig 10 másodperc alatt felöltöztem.
Megkérdeztem, visszakaphatnék-e valamennyit a kifizetett ezreseimből, hiszen néhány percet töltöttünk csak együtt.
- Arra nincs lehetőség, a pénzt már elvitték - így Kriszti.

Nem volt kedvem vitázni, többre értékeltem hogy vége az egész műsornak.
Ész nélkül húztam haza lesúrolni magam, mert a hölgy átható szagát még az utcán is éreztem, pedig igencsak nagy szél volt aznap.

A szeretetmasszázst pedig azóta sem mertem kipróbálni, mert nem tudom, mi tartozik hozzá.

A görény?
A bűz?
Kissy?
Az előre fizetés?
A menekülés?

Nem hiányzik egyik sem.
 

RoK