Milyen masszőrt keres?

-

A lingam gyönyörei

2018-05-07

A lingam masszázst misztikum lengi körül.

Van, amit csak annak csúfolnak, van, ami az.

Velem az történt.

Rituális fürdés után indul a szeánsz, a keleti hangulatú szoba padlóján hatalmas matrac, szinte beteríti a padlót. A hölgy kimonó szerű köntösben, a sarkaira ülve vár és szelíden mutatja, hogyan feküdjek el. Magázódunk. (Első olyan eset ez, amikor már a telefonban sem tegezett le, az érkezésemkor a kezét nyújtotta, bemutatkozott, de semmi hajlandóságot nem mutatott az általam várt puszilkodásra. Csodálkoztam, épp az addig tapasztaltak miatt, és végigfutott a gondolat bennem, hogy mi lesz, ha végig ilyen tartózkodó marad. Később ez az aggodalmam feleslegesnek bizonyult.)

A hölgy bizalomgerjesztő, nyugalmat áraszt, egy olyan ember benyomását kelti, mint aki egy biztos tudás belső nyugalmából merít.
Alakja - ezt csak a masszás második felében tudom teljes valójában felmérni és csodálni - szép, nyúlánk; az a fajta, amitől - legalábbis nálam - bizseregnek a zsigerek. Hasra fektet, és miközben elhelyezkedem, a lehulló selyem halk suhogásából következtetve örvendve remélem, hogy már meztelen.
Ekkor a fejem még tele van kérdőjelekkel a lingam masszázs mibenlétét illetően, van ebben egy jó adag türelmetlenség is persze, hogy miért kell hasra feküdnöm, hiszen akkor nem fér hozzá rendesen;  igazolódni látom a tartózkodó fogadás miatti aggodalmamat, hogy na, ez is csak vevőcsalogatásként használja a lingamot. De hát még nagyon az elején vagyunk, meg amúgy sem vagyok az a reklamálós fajta, meg hátha megváltozik ez, stb., ezekkel hessegetem el aggódásomat, aztán csak azt veszem észre, hogy elsöpör mindent egy érzés, és a testem reagálni kezd.
Reagálni kezd arra, amit a hölgy kezei, de nyugodtan mondhatom, hogy a teljes lénye indukál bennem. Még távoli, alig érzékelhető szirénhangokat sejdítek, de mintha egy érzéki-spirituális erő ragadna meg és hívna, csábítana a mellbimbók hegyén innen, de még az óperenciás tengeren túlról egy mesés gyönyörvilágba. Lassú, súlyos és borzongató érintések közvetítik ezt, amelyeknél hol csak alig simító ujjait, hol csak lapuló karjait és melleit érzem, hol azt, hogy körbefon és pattogzó szikrákat fojt el a testével rajtam.
Most a fenekem fölé helyezi két balzsamos tenyerét és lassan megnyitja a gerincem a kapuját, hogy a tüzes energiát fölfele tolja az oszlopon. A csigolyákon átívelve a hév a tarkómat perzseli már, miközben mélyen, mint kéreg alatti földrengéshullám reng végig a testem teljes hosszán. És mintha mindezen érzéki futamok az ölemben összpontosulnának, anélkül, hogy mindez vértolulásos merevedést okozna (no, azért elindul egyfajta ágaskodás!) és azáltal türelmetlen, követelőző lüktetést indítana be. Ezt én közvetett lingam masszázsként könyvelem el magamban s hagyom, hogy teljes tudatom belemerüljön.
Bármily élvezetes, gyönyörteli is ez az ráhangoló, intim kommunikáció, nemsokára szelíden kéri a fordulást. Terpesz fekvésben helyezkedem el hanyatt, ő szorosan a combjaim közé térdel és leül. Halk zene szól, mécsesek fénye lobban néha a falon. Hamvad bennem az imént feltüzelt ösztön, fegyverem renyhül, és középsúlyosan, bal combtövemhez gördül. Most látom őt meztelen valójában, bár apró tangát veszek észre szabályos köldöke alatt. Tetszik a pillanat teljessége, a test nyugalma és a hölgy sokat ígérő mosolya.
Óvatosan, szinte piheérintéssel környékezve közelít hozzám. Kicsit hátrahajolva maga mögé nyúl, hasa  feldomborul, mellei megemelkednek és távoli futamokat indít a bokáimtól, amik végigszáguldanak idegpályáikon, libabőrössé teszik a herezacskóm és/vagy elismerő bólintásra ingerlik egyre húsosodó fegyverem, majd a mellbimbóimat az ég felé lökve halnak el. Köldököm alá helyezi mágikus tenyerét, s az ölem felé néző, lassan nyíló-záródó, a szőrömben matató ujjaiból láthatatlan hullámok indulnak felkorbácsolni az ösztöneimet, aminek egyre láthatóbb jelét adja testem. Nem csak merevedek, nem csak a hasam hullámzik, hanem ki is akarok törni már. Ekkor ő visszavonulót fúj,  s mintha szét akarná simítani rajtam a türelmetlen indulatot,  a térdem, a csípőm, a mellkasom felé távolodva söpör, nem bizsergető, de jóleső, csendesítő mozdulatokkal.
Aztán újra építi a bizalmat közöttünk. Egymás felé néző tenyérrel, két kézfejével térdemtől a combjaim belső oldalát kígyózó mozdulatokkal súrolja végig, a gátnál összeérve imádkozó mozdulattal a doromboló húsdarab - mintha egy tartórúd fölé - ujjaiból sátrat emel. Aztán ujjsátra a tompán fénylő tekintetű padisah fejére omlik, lágyan körbefonja és ezt oly finoman teszi, mintha vékony aranyfüst lemezt érintene, aminek nem szabad eltörnie. Ezt ismétli még néhányszor, így én újra dörömbölni kezdek a gyönyör birodalmának érckapuján. De az zárva marad, mert az ingerlésből újra visszavesz, így a lüktetésem amplitúdója egyre csökken.
Mire újra követelné mohó testem a magáét, már a markában vagyok. Felkönyökölök közben, mert még jobban gerjeszt, ha nézem mit csinál velem. Gyerekkoromban kidurrant luftballont feszítettük a szánkra, beleszívtunk, a levegőt a szánk belsejére tapadó gumira rácsücsörítve megtartottuk, ujjaink közé szorítva kivettük, jól megtekertük és kaptunk egy cseresznye nagyságú feszes, kemény lufigömböt. Ő most sívó makkom kényezteti tenyerében, majd ujjbilincset szorít a pereme alá. Úgy látom markából kibukva az opálosan fénylő, robbanásig feszülő makkomat megelevenedni, mint egy magamnak tekert lufigömböt gyerekkoromban. Most fölülről fog a tövénél ujjvillába vont farkamra rá, s úgy tekeri meg, mintha egy motoron adná a gázt, közben sebességet is vált és egyre gyorsít. Lehunyt szemeim mögött pereg a film, hogy egy szerpentinen kapaszkodunk föl a hegytetőre, de túl nagy a sebesség, túl nagy a sebesség ahhoz, hogy be tudjuk venni a kanyarokat, mégis húzzuk a gázt és száguldunk toronyiránt, és mindjárt fölérünk.... De aztán lelassul minden, mert elveszi a kezét, már megint visszafele megyünk és mikor kinyitom a szemem már nincs a kormány közelében. Szinte ráérősen, de azért még zihálva pilledek el.
És nincs vége! Még jön az, amikor mintha arany tollakkal töltött párnára fektetné, amikor bőrkemény satuba fogja, aztán mintha selyemzsindellyel fedné be, aztán mintha csak egy tollpihét lökdösne az ujjbegyeivel rajta, aztán a csúszkálós, a pumpálós, a csavarós, mind, mind az élvezetet egy határig fokozó, aztán ott megállító fogások, jól felépített mozdulatsorok.
Mikor az utolsót indította ( csak a végén tudtam meg, hogy az volt az utolsó) azt gondoltam, hogy ezt biztosan nem bírom tovább. Bírtam.
Tényleg nem mentem el egyszer sem.
Tényleg gyönyör-utakra csábított és amit ígért betartotta.
Az elején azzal kezdte, hogy nem okvetlenül jár a lingam masszázs ejakulációval. Én ekkor ezt kétkedve fogadtam, de be kellett látnom, hogy igaza lett.
Elvégre ő ennek a szakembere.
A lingam masszázsé.

Nastyfiú